A nagy plugin analízis

Ezt a kis hőbörgést egy gearslutz-os topic hozta ki belőlem. Hogy miért? Több oka is van…Ma már egy egész komoly topic lett, pedig irtózatos mennyiségű sületlenség szerepel benne. Alapvetően a szándék nagyon jó. Az egész kezdeményezés szimpatikus, sőt, még arról is meg vagyok győződve, hogy kellenek ilyenek, hogy minél kevésbé dőljünk be a hype-nak.
DE!

Ha valaki ilyenre adja a fejét, hogy gyakorlatilag szinte mindenkiről a világon lehúzza a vizes lepedőt, akkor legalább fordítson rá energiát, és ne félinformációk és alkalmatlan tesztek sorozatával próbálja meg igazolni a teóriáit. Igazán elkeserítő az egészben az, hogy nagyon sokan vakon követik az ilyesmit, mert hirtelen úgy érezhetik, hogy valami világraszóló felfedezésben vesznek részt. Pedig dehogy. Inkább világraszóló félrevezetésnek nevezném.

A digitális technika úgy mindenestől elég megfoghatatlan, nem olyan egyértelmű és kézenfekvő, mint az analóg. Azért azt is látjuk, hogy még így is, analóg területen is rengeteg a félreértés, digitálisnál ez a szám százszoros, ezerszeres. Éppen ezért érdemes jobban a dolgok mögé nézni. Vagy, ha erre se energiánk, se akaratunk, akkor ne próbáljuk meg primitív általánosításokkal megváltani a világot.

Tesztek, eredmények, magyarázatok

A teszt végtelenül egyszerűen zajlott. Adott egy teszt hang (sinus), nyomjuk át ezt a hangot kompresszorokon (és később eq-kon) és egy fft segítségével ellenőrizzük, hogy mi történik. Így elsőre végül is majdnem logikus is.
Az fft-n tisztán látszik, hogy ha egy plugin felharmonikusat produkál, vagy valamiféle torzítást, és ha ezeket teszi, azt milyen mértékben, természetesen a tesztjelhez képest. Öröm, ujjongás, máris mindent tudunk, lebukott az összes nagy gyártó, nyertünk!

Óóóóó, van egy kis baj, még sem nyertünk. Sajna. Mert így nem lehet ezt a kérdést vizsgálni. Miért? Na itt jön a probléma. Sok oka van, hogy miért invalid az egész teszt. Nézzük a legegyszerűbbeket.

1. Kompresszorok:

Alapvetően ugye a kompresszor egy dinamikát módosító eszköz. Ennek az eszköznek van egy átviteli görbéje, amit pl. a fentebb említett teszt gyakorlatilag ignorál. Másrészt az egész kütyü működése abból áll, hogy az adott eszköz hogyan és mit reagál a teljes anyag dinamikai változásaira.
Magyarul azzal, hogy egy szinuszos mérőjelet beleküldök egy kompresszorba, és utána a fft-vel megnézem, hogy mit tett a kompresszorom a szinuszjellel, gyakorlatilag semmit sem derítettem ki. Még egy igazán komoly problémát elfelejtett a tisztelt felfedező, mégpedig, hogy ugye kompresszorok esetében nagyon nem mindegy, hogy az attack és release milyen értékeken áll. Így történhetett az a szarvashiba, hogy sok kompi esetében irgalmatlanul gyors attack után ugyanolyan gyors release lett beállítva. Márpedig azért ezt tudniillik, hogy ilyen esetekben biza a kompresszorok jelentős torzítást bírnak ám produkálni, tehát ismét, bizonyítani nem sokat sikerült, ha csak nem azt, hogy nem sok fogalma van emberünknek az eszközök működéséről.

2. Eq tesztek:

No itt sem maradt el egy-két érdekesség, de erről csak igazán röviden. Egyrészt gondolom nem nagy titok, hogy bár dolgokat mérhetünk egyszerű szinusz jellel, azért egy real world felhasználás elég távol áll ettől. Márpedig eq-nál is, sok szempont kerülhet előtérbe, amelyeket, nem tudom miért, a tesztelő nem vett figyelembe.
Vannak olyan eq-k, amelyek a clean kategóriában versenyeznek, mert nem akarnak sem többet, sem kevesebbet annál, mint amit a paraméterek írnak. Viszont ismerjük a másik oldalt is, ahol pedig a karakter a kívánatos attribútum. A mojo létrehozására pedig elég sok eszköz áll rendelkezésre, még itt a digitális világban is. A különböző metódusok ismerete, vagy figyelembe vétele nélkül viszont nem túl okos dolog egy fft mérés alapján túl messzemenő következtetéseket levonni.

3. Általános, de nagyon súlyos hiányosságok:

Az eszközspecifikus dolgok után pedig egy pár dologra szeretném felhívni a figyelmet. Ha igazán tudományosan szeretnénk tesztelni, akkor nem hagyhatjuk figyelmen kívül a plugin niquist filterét. Például milyen frekimenetű a szűrő? Milyen meredekségű a niquist freki körül? Mekkora a be- és a kimenő sampling rate?

Ja, és egy alapvető félreértés. Az analóg peak és a digitál peak nem ugyanaz a dolog. Mielőtt még elmennénk tudományos búvárkodásba, ne felejtsük el a reconstruction filtereket sem. És ami talán a legdurvább hiba a tesztben, az az, amire maga Paul Frindle hívta fel a figyelmet. A tesztelő egy úgynevezett sinc function “metodikák” alkalmazott a tesztek során. Ezzel csak az baj, hogy ahogyan ezt Ő tette (sinc func.+rect window), annak semmi értelme, mert egész egyszerűen így, ebben a formában az égvilágon semmi köze nincs egy hanghoz, amit az való életben megtalálunk. Így viszont a milliónyi fft képnek sincs értelme.

Nyilván amikor az ember plugineket tesztel, igyekszik több oldalról közelíteni, talán igyekszik némi tudományos morzsát is belecsempészni a tesztbe, de véleményem szerint inkább a gyakorlati oldalt kellene erőltetni. Azt, hogy mennyire és mire használható az adott plugin, vagy éppen mennyire nem használható. Miért gondolom így? Mert abban a pillanatban, hogy komolyabban elmerülünk a témában, hamar rájövünk, hogy nálunk sokkal okosabb emberek közt is vita van bizonyos kérdésekben. Éppen ezért az áltudományoskodással csak magunkat keverjük bajba.
Hasznosnak gondolom azt, ha látjuk, hogy mi a frekimenete egy adott kompresszornak, de teljesen hasztalannak és félrevezetőnek érzem, amikor például egy mérőjel alapján igyekszünk de facto dolgokat állítani egy termékről. Elvégre ez az egész szakma végeredményben a megszólalásról, annak milyenségéről és minőségéről szól, ezt soha ne feledjük.