Gondolom az országban gyakorlatilag nincs olyan hanggal foglalkozó ember, de talán zenész is kevés, aki ne ismerné az itthon annyira széles körben elterjedt Yamaha ls9-es digitális keverőpultot. Nyilván ennek oka van, olcsón hozzá lehet jutni, és ahhoz képest sok dolgot kínál a pult. Na, ez a sztori is csak idáig szép.
Tudás, tapasztalat, hagyományok
A Yamaha céget nem kell külön bemutatni, mindenki tudja, hogy tudnak ők nagyon jó pultokat gyártani. Olyanokat, amik jól szólnak, jó a menürendszerük, jó a szoftverük. Ezek alól kivétel a címben említett modell. Mert szegény ls9 amolyan génhibás kis pult lett. Olyan, mint ami egy mp3 lejátszó akart lenni, csak valami hiba folytán egy félig ostoba szoftver került rá, és persze hozzácsapták a fadereket is. Mert bár az igaz, hogy jóárasítva meg lehet szerezni, de sajna az is igaz, hogy hangilag meglehetősen visszamaradott a drága. Egyértelműen hozza azokat a negatív dolgokat, amik alapján a rossz digitális technikát szidni szokták. Ezért is becézzük belső körben mp3 lejátszónak.
Ami számomra igazán érthetetlen, hogy miért lett ilyen rossz a pult menürendszere/szoftvere.
Hiszen a yamahának nagyon nagy tapasztalata van digitális dolgokban, csináltak ők már nem egy igazán jól kiforrott szoftvert. Gondolom, itt valahogy le kellett butítani a dolgokat, elvégre mégis csak egy belépő szintű pultról van szó. De valahogy ez a butítási folyamat félrecsúszott. Vagy a másik tippem, hogy kiadták diákoknak a fejlesztést, legyen jó nekik, kísérletezgessenek. Bármelyik verzió is az igaz, tény, hogy igazán rosszul választották meg a kiherélt, vagy leegyszerűsített dolgok listáját. Persze most mondhatnánk, hogy ok, de nézzük meg az árát, csakhogy ezzel az indoklással az a baj, hogy ma már ebben a szegmensben nincs egyedül a yamaha, és bizony más cégek már bizonyították, hogy az entry level nem feltétlenül egyenlő azzal, hogy rossz.
A faderek gagyik, ok. Hamar tönkre is mennek, ok. A menü kurta és rossz, nem annyira ok. A munkát gyorsító funkciók inkább lassítók lettek, nem ok. A hangja kifejetetten rossz, nagyon nem ok.
Én abba a csoportba tartozom, akik igazán üdvözlik, hogy egyre több digitális pult található live területen, de az ls9 csak egy rossz ötlet, egy szerencsétlen választás. Nyilván nem bántani szeretném azokat, akik ezt engedhetik meg maguknak, de sajnos a mai trend az, hogy teljes értékű digitális keverőasztalként van beállítva ez a kis pult, ez pedig nem jó. Nem jó, mert nem jó minőségű eszköz.
Félreértés ne legyen, nem arról van szó, hogy megvalósíthatatlan lenne egy buli ezzel a keverővel. De gondolom, hogy se zenésznek, se hangmérnöknek nem kell ecsetelni a nagyon jól szólt a buli, és a lement a buli közti különbségeket.






Kedves Tamás,
engedd meg, hogy pár szót szóljak – mint LS9 felhasználó.
Valóban nem a csúcsmodellje ez a Yamahának és valóban vannak hiányosságai, főleg a párhuzamosan több csatornán szükséges valós idejű beavatkozások (v.ö: kézkezes keverés) terén. Azonban az alapesetben valóban kifogásolható hangminősége viszonylag egyszerűen jelentős mértékben javítható. Ha megfelelő külső órához szinkronizálod, .mp3 helyett akár .flac -ig is eljuthatsz – hogy az audiofájl – formátumok segítségével érzékeltessük a változást. És ez a külső óra lehet pl.: egy TC 3000 is, ami nálam bevált.
És ne feledjük, azok, akik kis helyen viszonylag nagy (>24) csatornaszámot kell hogy kezeljenek még mindig nem nagyon tudnak mást választani, mert sem árban, sem méretben, sem súlyban nincs megfelelő opponens.
Egyébként entry-level problémák ügyében sem kell temetni a japánokat, a Midas ennél sokkal messzebbre rúgta a pöttyöst a rengeteg hibát produkáló, helyenként nem is üzembiztos készülékeivel.
Szerintem az ls9 egy kifejezett “népkeverő” minden előnyével és hátrányával, de egy biztos, normál üzemi körülmények között kimegy a világból is. Főleg, hogy az újakat már alapból porvédős faderekkel szerelik. Kis buli szintjén maguk a japánok is előszeretettel használják ezt a gépet, míg nagyobb rendezvényeknél paradox módon szinte a Digidesign az egyeduralkodó (pl: MSI Japan, Hard Rock Café a Roppongin, etc).
Végszóként talán annyit, hogy tényleg nem a legacélosabb szerkezete ez az audioiparnak, de ekkora rugdosást talán mégsem érdemel.
Tisztelt Vilmos!
Az indoklásod, és a keverő védelmére felhozott érvek nagyon is helytállóak LENNÉNEK!
HA:
A Tamás által említetten nem lettek volna a Yamahának olcsó és jó keverőpultjai. Említeném itt: 02r96, 01v96, dm1000. Ugyanis ezek a keverőpultok nagyságrenndel jobb előfokokkal, AD-DA konverzióval rendelkeztek-rendelkeznek. Ha árukat tekintjük, vegyük alapul a 01v96-ot mely a válság előtt M.O.-on 450E forintba került, most 750E és Bécsben megkapható 600E-ért. Most erre mondhatod h. 16 csatorna csak a gép, de ha optikán bővíted 40 ch, ha cascadolod 32ch 32 faderrel, de még igy is felbővítheted 64 ch-ra. Az előfok jó közép-felső stúdió, a konverziók tökéletesek, az órajel pontosabb nem is lehetne. Na és a kezelés: A lehető leg minimálisabban tér el az LS9-től, azonban menürendszerét tekintve sokkal gyorsabb (pl: Aux Global Pre/Post, Patch mentés-loadolás-linkelés, Mute Groupok stb) Gyakorlatilag ha van lehetőséged, próbáld ki a fentebb említett pultokat, hunj szemet a kezdetleges kezelésből adódó nehézségek felett (az átszokás melyet hajlamosak vagyunk a pult rovására írni), és rá fogsz jönni miről beszélünk. Ezek mellett érdemes megnézni az egyes pultok hiba reportjait a yamaha weboldalán. Milyen jellegű hibákat kellett orvosolni. Még 1: A régebbi pultokban 1000x jobb fader volt. Merek még egy szentségtörést ejteni: Lehet hogy az LS9nél még a 03d-02r-01v is jobb pultok voltak.