!(left)/images/spinningbeachball.jpg! Eleinte minden szép és jó volt, amolyan igazi mac sikersztori, beteszem, kattintok, működik. Aztán hamar változott a kép, igazság szerint túl hamar. Egy csomó olyan probléma adódott, amihez mac-en nem nagyon vagyok hozzászokva. Cinikusan mondhatnám, hogy amolyan windows-os problémák voltak, de mivel aki ismer, az tudja, hogy alapvetően semmi komoly bajom a windows-al, ezért inkább úgy fogalmazok, hogy egy mac-től nemhogy nem ezt várom, nem tűröm az ilyen működést. Persze azért ennyire sötét nem volt az egész, nem igazán voltak fagyások, viszont annyi strandlabdapörgést láttam, hogy már a tengerparton éreztem magam, csak éppen nem ez volt a cél.
p(pq). annyi strandlabdapörgést láttam, hogy már a tengerparton éreztem magam
Először gondoltam rajtam ugyan nem fog ki, _console_-ban keresgéltem, és találtam is olyan dolgokat, amik a megoldás lehetőségével kecsegtettek. Igyekeztem mindent jól körbejárni, és mindig úgy reagálni a hibákra, mintha haladó mac osx megfejtőnek készülnék. Viszont kb. egy hét fejtegetés után megmondom őszintén, meguntam a dolgot. Bármit helyrehoztam, jött valami más. Ahogy olvastam, ezzel az updates problémával nagyon nem vagyok egyedül a világban, de még magyarországon sem. Egy apple os updattől mondjuk azért nem teljesen ezt vártam, de tény, hogy alapesetben én is, minden ilyen helyzetben _clean install_ hívő ember vagyok, de ezúttal a kalandvágy győzött, nem az ész érvek. Tehát úgy egy hét után úgy éreztem, hogy nincs itt mire várni, vágjunk bele, kezdjük a nulláról. Persze full backup a külső hdd-n, keychain és egyéb személyes dolgok pedig redundáns módon több különböző helyen, mert bár nem vagyok én paranoid, de mit tegyek, ha egyszer üldöznek…:)
h5. Figyeljünk az előkészületekre, és ha minden megvan, akkor hajrá!
Snow leopard disk berak, bootolás c-vel (boot cd-re), és nagyjából követ az utasításokat. Annyi, hogy a kezdés előtt disk utility, és format, nehogy bármi is maradjon a régi rendszerből! Aki már valaha installált mac osx-et, az tudja, hogy innentől kb. annyi szaktudás szükségeltetik, hogy a 3 éves fiamat is odaültethettem volna a gép elé, akkor is olyan 30-40 perc múlva már a snow leo ott “vigyorgott” volna a gépen. Hát így is volt, az install természetesen zökkenőmentes volt, de itt még nem mertem reménykedni, elvégre eddig a pontig az upgrade is tök jól ment, úgyhogy visszafogott boldoság volt ez. Mindent betartva, combo update az apple-től, majd ami csak eszembe jutott személyes, az vissza a rendszerbe. Közben halkan megjegyzem, hogy az avid jófejségből minden regisztrált pro tools 8 tulaj accountjára odatette a full snow leo-s 8.0.3-as installert, tehát nem kell már régi install diszkeket keresni. Eddig a pontig minden rendben, jöhetett a szakmai (hang) rész.
Azért azt bevallom, hogy itt már próbáltam ezt-azt, “hátha” újra látom a strandlabdákat, de kellemes élmény volt minden, nincs strandlabda. Sőt, az egész rendszer érezhetően meggyorsult, az updatelthez képest. Persze most lehet jönni azzal, hogy ez pszichológia, de nem, más is észrevette rajtam kívül. És azt se felejtsük el, hogy az upgrade sikertelensége miatt azért még dühös voltam, tehát nem feltétlenül a pozitívumokat kerestem. Sőt, az első pár percben igyekeztem mindent elkövetni annak érdekében, hogy kijöjjenek a hibák. De ezúttal tényleg annyira jól ment minden, hogy tisztán beleillett az agyonhájpolt mac fílingbe. (mondom ezt én, mint mac-es)
p(pq). szinte teljesen eltűntek (végre!) a strandlabdák!
Ilok installáció következett. Mindenkinek javaslom, hogy tartsa a sorrendet, ha van ilok, vagy bármiféle _protection device_ először azt tessék szépen feltenni, hogy a rendszer tisztában legyen vele, hogy mit dugdosunk bele, és mi célunk van ezzel. Itt persze lesz pár restart (az egész folyamat során), de ennyit talán még képesek vagyunk elviselni, ha már így a nulláról kezdjük a dolgokat. Pro Tools 8.0.3 full install, írja, hogy 30 perc lesz, aztán ahogy szokta, kb. 3 perc és kész is. Nem is ellenőriztem, hogy elindul-e, egyből a cs1-es update, legyen csak a legfrissebb verzió. Majd a sok apróság a toolkitektől kezdve az összes 3rd party pluginig. Itt azért már nem tartottam be, hogy minden egyes esetben restart, inkább összevártam jó sokat, aztán egy restarttal letudtam a dolgot. Meglepő módon szinte mindent sikerült feltennem, tényleg csak egy-két dolgot felejtettem el, de ezt hamar lehetett orvosolni.
Ami nagyon feltűnő, hogy nem csak a rendszernél, de a pro toolsnál is érezhető, hogy könnyebben és gyorsabban kezeli a nagy sessionöket, a töltési idők egy picit rövidültek. Az egész mindenestől jobban reagál, gyorsabb, nincs annyi gondolkodás, mint azelőtt. Ami szinte teljesen eltűnt (végre!) a strandlabdák! Komolyan, igazi felüdülés az élet nélkülük, pedig összességében nincs igazán kevesebb szoftver installálva, mint az upgradenél, és persze én sem kezdtem el kímélni a dolgokat, mégis, a javulás jelentősnek tűnik. Azért mondom, hogy tűnik, mert most azért egy-két hétig igyekszem rendesen nyúzni az egészet, hogy lássam, mennyire tűri jól a munkát. Nem szeretnék ismét korai következtetéseket levonni, maradjunk annyiban, hogy egyenlőre pozitív jelek vannak, később természetesen beszámolok róla, hogy mi a meccs végeredménye.






Én a win7-tel voltam így: az irodai vistánál nagyon upgradelni akart, de nem hagytam neki – azóta minden, ami eddig gond volt, megszűnt, és egy gyors, kezelhető rendszer működik
Clean install ftw!
Én legalább félévet várok az updattel:))). Nekem pl csak féléve vann fenn a LEO. és a snow Leo-t csak jövőre fogom feltenni. És azt mondom, hogy a Tiger baromira stabil a leohoz képest. Na persze olyan nagy problémák nincsenek… Sőt mondhatni a hálózat kezelése a Leonak sokkal jobb lett.