Vakteszt for president!?

Persze ez csak részben vicc. Szerintem nagyon jót tenne az egész “hangos” társadalomnak, ha valamiféle reality check-en menne keresztül. Biztos vagyok benne, hogy sok találgatás és mítosz egyszerűen eltűnne, hiszen értelmét veszítené.

Régóta foglalkoztat a gondolat, hogy miért van az, hogy nagyon sokszor még most is inkább hiszünk a reklámoknak, a hype-nak, és még ha valamiféle bizonyítékot is találunk arra vonatkozólag, hogy a reklám nem igaz, nem mindig hisszük el, amit hallunk. Magyarul szerintem teljesen biztos, hogy ha pl. kijönne egy olyan plugin, ami 100%-ig tökéletesen azt teszi, mint egy hardware, a legtöbben ugyanúgy lehúznák, mintha tényleg rossz lenne. De, az ellenkezője is igaz, sokszor, ha a plugin kinézete elég tetszetős, már sokan jónak is hallják.

Egyrészt ebben persze nagy szerepe van a mai munkaállomásoknak, hiszen ma már jobban hallunk lassan a szemünkkel, ahelyett, hogy a fülünkre hallgatnánk. Másrészt nyilván mindenkit befolyásol a hype, mindenképpen bizonyos irányba mozdítja megítélésünket az, ha egy híresebb emberke pozitívan nyilatkozik egy eszközről, vagy szoftverről. Sajnos történelmileg az is bizonyított, hogy sok olyan eset van, amikor az adott híres ember technikailag nem igazán képzett (teljesítményéből ez nem von le semmit), és sajna butaságokat állít egy-egy riport során. Manapság ezeket azonban legtöbbször úgy, ahogy van, sokan elfogadják, ahelyett, hogy egy kicsit utánanéznének, hogy mennyi igaz az állításokból.

“jobban hallunk lassan a szemünkkel, ahelyett, hogy a fülünkre hallgatnánk”

A fentebb említett dolgok miatt vannak (köztük én is) akik viszont szeretnek meggyőződni róla, hogy minden biztosan úgy van-e, ahogy azt állítják. Szerintem ezért jó dolog a vakteszt. Kegyetlen dolog, de legalább “igazat beszél”. Véleményem szerint nagyon sok esetben az egyetlen hiteles megoldás, ha komolyabb vitákat próbálunk eldönteni. Több pozitív oldala is van a dolognak.

  • Egyrészt egészen könnyen tanulhatunk a dologból (ez annyira ugye azért nem is rossz)

  • Adott esetben komoly összegek elherdálásától óvhat meg bennünket

  • Ha a teóriánk ellenkezője bizonyosodik be, akkor pedig biztosak lehetünk benne, hogy nem ok nélkül költöttünk komolyabb összeget valamire

Ez az utóbbi egy kis magyarázatra szorul. Mert bár most sokan azt gondolhatják, hogy arról beszélek, hogy minek elkölteni akár több százezer forintot egy eszközre, ha annyi pénzért akár 4-5-6 darabot is kaphatok más fajtákból. Ez részben igaz is, de a “spórolás” más szemszögből kerülhet a képbe. Gondoljuk csak végig, hogy mi éri meg jobban. Veszünk mondjuk olcsón 4-5 olyan eszközt, ami több ponton kompromisszumos megoldás, vagy veszünk inkább kevesebbet, de ott nincs kompromisszum.

Szerintem egyértelműen az utóbbi a spórolás. Persze számszakilag hirtelen valószínűleg többe kerül. DE! És itt a lényeg a spórolásban. Egyrészt nem fogjuk “kinőni” egy-két év alatt, tehát nem fogjuk a fejünket a falba verni, hogy miért pont azt vettük. Másrészt mivel minőségre, összerakásra a jobbat választottuk, valószínűleg sokkal tovább fog szolgálni bennünket. És nem utolsó sorban hangilag is jobban járunk, mint több átlagos cuccal. Ennyi kitérő elég is, vissza a vakteszthez.

Ma már nem túl nagy tudomány egy épkézláb vaktesztet végrehajtani, akár tök egyszerű körülmények közt is megtehetjük ezt. A lényeg az, hogy nyitottak legyünk a dologra. Két komoly tévhitet felejtsünk el. Mindig a drágább a jobb, a másik pedig, hogy 5 forintból is lehet 1 milliós eszközt csinálni. Mind a két tévhit, csakis ferdíti az objektivitást. Lássuk milyen is egy egyszerűbb, kiadós blindtest.

A_B_X

A három betű nem véletlen elírás. A jelentés egyszerű. Mondjuk egyik fájlunk az A, másik a B. Az X-et pedig el kell találni, mert az akár random módon az A, vagy a B. A teszt úgy igazán jó, ha legalább párszor, mondjuk kb tízszer ismételjük úgy, hogy az X változását egy szoftver végzi helyettünk, így nekünk tényleg “csak” fülelni kell. Ez még csak a kezdet. Haladóbb, bátrabb jelentkezőknél még azt is bevethetjük, hogy próbánként az A és a B is váltakozik, természetesen random módon. Ha így fülelünk, akkor nagy valószínűséggel objektívebb eredményt kapunk az összehasonlításokat illetően. A legjobb, ha nem kizárólag egy alkalommal végezzük el a vaktesztet. Hallgassuk meg reggel, este, egy másik napon, amikor talán pihentebbek vagyunk.

Manapság persze, mint a minden mást is, a vaktesztek létjogosultságát is vitatják, részben jogosan. Egyrészt, nagyon nem mindegy, hogy kin tesztelünk. Mert ha olyan emberekkel keresünk különbséget, akiknek abszolút nincs, vagy nagyon kevés tapasztalatuk van, könnyen félrevezető eredmény születhet. Éppen ezért például a Bell labs ajánlásában kitérnek arra is, hogy a tesztek előtt tulajdonképpen meg kell tanítani, hogy milyen különbségeket keresünk. Mire gondolnak? Egész egyszerű példa. Mp3 kódolás. Ha valaki életében még soha nem hasonlított össze tömörítetlen és tömörített formátumokat, nyilván, az apróbb tömörítési hibák nem fognak neki egyből feltűnni, míg az avatott fülnek azonnal egyértelmű lenne, hogy mi a különbség. Magyarul nem lehet úgy vaktesztet csinálni, hogy minden infó nélkül leültetünk emberkéket, és a végén közöljék, hogy mit hallottak. Információkra van szükség, különben nem születhet értelmes eredmény.

“nincs olyan komolyabb audioval foglalkozó cég, aki ne építene a hájpra!”

Aki ebben a szakmában dolgozik, vagy komoly hobbi szinten műveli, az már biztos, hogy becsapta párszor saját magát. Mire gondolok. Például vadul tekerjük az eq-t, hallani véljük a változást, majd kisvártatva rájövünk, hogy egy teljesen másik csatorna eq-ját állítottuk. Vagy automatizálunk egy szép paraméterváltozást, teljesen elégedettek vagyunk az eredménnyel, amikor rájövünk, hogy az egész automatizáció fel van függesztve. Millió ilyen, és ehhez hasonló példát lehetne hozni. Szerintem ha valaki őszinte, nyugodtan bevallhatja, hogy volt már egy-két ilyen szituációban. Ha nem, akkor örüljön neki, hogy ő ilyen tökéletes. :)

Ezekhez a vaktesztekhez ajánlanék ma két kis apró segítséget.
Az első egy egyszerű kis szoftver windowsra, amely képes ilyen a-b-x tesztet csinálni: Win abx
A másik gyakorlatilag ugyanezt tudja, csak maceseknek van: ABXer

Mindkettő ingyenes, nagyon jól használható. Pofon egyszerű beállítani, mégis lehet, hogy nagy meglepetések érnek bennünket, hiszen olyan dogmákat és tévhiteket képesek lerombolni, amit használatuk előtt talán mi magunk is tutira vettünk. Persze egy pár alapvető dologra azért itt is oda kell figyelni. Az egyik legalapabb problémaforrás például az, hogy az egyik tesztfájl hangosabb, mint a másik. Erről sokan sokat írtak már, most csak annyit mondanék, hogy elég, ha csak 1-2 tized decibellel hangosabb az egyik, jó eséllyel máris a hangosabbat fogjuk jobbnak hallani, tehát azért mindenképpen figyeljünk oda a teszteknél, hogy elég körültekintőek legyünk, nehogy csapdába csaljuk magunkat is.

Érdemes az időt ilyen tesztekkel tölteni, mert higgyétek el, nincs olyan komolyabb audioval foglalkozó cég, aki ne építene a hájpra! Nyilván erre valamennyire szükségük is van, de azért mindennek nem kell bedőlni. Jó fülelést!

A bejegyzés kategóriája: cikkek, hang és stúdiótechnika, hasznos szoftverek
Kiemelt szavak: , , , , , .
Közvetlen link.

Vakteszt for president!? bejegyzéshez 1 hozzászólás

  1. pko hozzászólása:

    Jo kis gondolatok! :)

ITT és MOST VÁRJUK A HOZZÁSZÓLÁST!

Email cím (nem tesszük közzé) A kötelezően kitöltendő mezőket * karakterrel jelöljük

Connect with Facebook

*

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>